CSOK rémálom

2016 nyarának derekán kezdtük el a használt lakás vásárlására fordítható Családi Otthonteremtési Kedvezmény megigénylésének hosszas, kimerítő folyamatát. Megelőlegező kedvezményt szerettünk volna igényelni, 2 gyermek vállalásával. Mivel számlámat az OTP Bank kezeli, így célszerűnek tartottam hozzájuk fordulni ez ügyben.

Az adott ház teljes vételárát 2015 októberében az eladó részére kiegyenlítettük, egy előzetes adásvételi szerződést kötöttünk ügyvéd jelenlétében. A CSOK jövőbeli igénylése már ekkor a gondolatainkban járt, így az ügyvédnek átküldtük a vonatkozó jogszabályokat, aki ennek alapján állította össze az adásvételi szerződést. Minden rendben ment, átvettük a házat, csupán lakhatóvá kellett varázsolnunk.

A lényeg, hogy ugyan a ház teljes vételárát mi előzetesen kifizettük az eladónak, a kedvezményt azonban használt lakás vásárlására vettük fel, a kedvezmény összegét a valóságban a megvásárolt ház felújítására, lakhatóvá tételére költöttük.

2016 júliusában összeházasodtunk, majd hozzáfogtunk a Csok igényléséhez. Felkerestük hát a lakóhelyünkhöz tartozó bankfiókot, ahol először szembesültünk az ügyintéző felkészületlenségével, hozzá nem értésével. Közölte velünk, hogy eddig egy csok-os ügyfele volt, és különben is nagyon friss még ez az egész… majd kezünkbe nyomott egy jókora paksamétát, mindenféle papírral, hogy olvassuk el. Nem tartom magamat buta embernek, nem is felvágni szeretnék az egyetemi végzettségemmel, de egyszerűen ezeket a nyakatekert szabályokat ember legyen a talpán, aki megérti. Másrészről azt sem tudom milyen végzettség szükséges ahhoz, hogy egy bank „devizaszámlavezető munkatársa” váljék valakiből, de az biztos, hogy nem sok ész kell hozzá. Röviden és tömören, nekünk ő semmilyen segítségünkre nem volt az ügyintézés folyamán, sőt sokszor inkább hátráltatott minket tájékozatlanságával.

Az említett paksamétát részletesen áttanulmányozva nekiláttunk a szükséges dokumentumok beszerzésének. Ezúton köszönöm az internetnek, illetve a hozzám hasonló cipőben járóknak, hogy annyi mindent megosztottak a CSOK igénylésével kapcsolatban a világhálón! Ha az internet, az ismerősök és saját leleményességem nem lett volna, a mai napig nem tudom, hogy megkaptuk-e volna a támogatást… Az ügyintézőnktől ugyanis ez ügyben semmi segítséget nem kaptam. Egyszerűen tanácstalan voltam, nem tudtam a kérdéseimmel hová fordulni.

Szóval megtörtént az első kör. Beszereztük az összes papírt:D (gondoltam én kis naiv). Boldogan szöktem meg munkaidő alatt számtalanszor és mentem be a bankfiókba, hogy intézzem a dolgokat. Igen ám, de ez és ez még hiányzik, ami nem is szerepel a beszerzendő dokumentumok listáján… az ügyvéd nem széljegyeztette az adásvételit, nincs tulajdonlap, hoppá, holnap lejár a NAV-tól kért igazolás… újabb kör… vagyis körök. Újabb elkéretőzés a munkahelyről, újabb idegeskedés, ja és újabb 10-20-30 ezrek…

Azt említettem már, hogy mi nem is városban lakunk? Sebaj, van autónk, így hamar beérünk mindenhova, és még van ahová nyitvatartási időben is sikerül. Büszke vagyok a férjemre is egyébként, aki 24 órás hétvégi ügyelet után hétfőn beruccan egy-egy papírért a városba, majd este kezdi az éjszakás műszakot 12-13 órában. Ő is örül neki, hogy naponta kell más-más papírokért szaladgálnia. A NAV-nál is jól ismernek minket. Kiderül, hogy akihez került az ügyünk, ismerősünk, így sokszor csak egy-egy telefonomba kerül néhány igazolás elkészítése, s csak be kell fáradnom aláírni a papírokat… vagyis még a szerencse is velünk vanJ

November elejére végül úgy tűnt, hogy most aztán tényleg sikerült az összes papírt beszerezni, és az ügyintéző is hajlandónak tűnt az adatainkat rögzíteni, majd a kedvezmény iránti kérelmünket benyújtani. Ehhez csupán a kedvezmény összegének 1,5%át vonták le „ügyintézés” címén, ja meg az értékbecslés díját, amit 12000 Ft+ÁFA összegben állapítottak meg, de ezt tudtuk. Már csak a bizonylat hiányzott arról összegről, melyet az adásvételi szerződés megkötésekor átutaltunk a ház eladója részére, de elég csak az önrészről… kopp… Elkezdett kattogni az agyam… basszus, nem elég, ha a szerződésben szerepel az eladó bankja, számlaszáma, neve? Arról semmilyen fáma nem szólt, hogy maga a bizonylat is kell!?

Na problémamegoldás bekapcsol, hívom az ügyvédet…ezt már ő sem hiszi el. Adásvételi szerződést kéne módosítani. Hívom az eladót, akinek már semmi kötelezettsége nem lenne ez ügyben, puszta emberség, amit értünk tesz. Hívom a férjem: holnapra szerezzen 3 millió kp-t, nekünk csak egy napra kell: hogy befizessük a számlámra, onnan átutaljuk az eladó számlájára, amiről bizonylatot kérünk, majd visszaadjuk a tulajdonosának. Természetesen mindenki ugrott az ajánlatra, hiszen mindenki tart otthon 3 millió kézpénzt, nem?

2 nap elteltével találtunk valakit. A férjem éjszakás, én 2 hónapos terhes, éjszaka van. Pattanjak az autóba, menjek el x városba (kb 100 km) találkozzak az ismerősünk ismerősével, aki ad 3 miskát… üljek be egy idegen autójába, számoljuk le a pénzt, majd haza. Egyedül aludtam otthon 3 milliónak megfelelő euróval. Másnap bank, eurót át forintba, forintot utalni eladó részére. Eladóval elmenni ügyvédhez aláírni a módosított adásvételit, onnan várni, hogy megérkezett-e az átutalás, majd elmenni az eladóval a bankjához és újból leszámolni az összeget, majd visszaváltani euróba, végül szintén éjszaka vissza az eredeti tulajdonosnak. Mindez egy nap alatt. Csak 30 ezret buktunk tranzakciós költség miatt…

Gondolkozok… ez tényleg megtörténik? Számolgatok… eddig olyan 150 ezer forintunkban van benne ez az egész… de az a legkevesebb.

Bizonylat vissza a bankba, az anyagot elküldik a városi fiókba, az ügyünk átkerül egy másik ügyintézőhöz. Kapunk egy időpontot, a férjem épp el tud jönni a munkájából 5 percre (amiből lett 50 perc), én lecsúszok egy ultrahangot, de aláírjuk a szerződést. Kétszer, 18 oldalon, minden lap alja, merthogy szegény ügyintéző elrontotta a pontos címet. Majd közli, hogy akkor már csak a lakásbiztosítást kellene megkötni, mert anélkül nem utalják a kedvezményt, ok, leemeli a számlámról az első negyedéves biztosítási összeget. És akkor értékbecslés, mégegyszer. Merthogy az első során lakhatatlannak minősítették a házat. Persze, hiszen közben nálunk a lakodalmas pénzen folytak a munkálatok. A kőműves, víz-gáz-fűtésszerelők, a festő stb. állandó napi vendégeink voltak… de ezt az OTP-s ügyintézőnk nem tudta.

Rákérdezek, hogy akkor ezek szerint az első értékbecslés felesleges volt? Mire a válasz: Örüljek neki, hogy egyáltalán pozitívan bírálták el a támogatás iránti kérelmünket. Ja, jó, akkor befogom… végülis még belefér az újabb 12e+ÁFA. 

Karácsony előtt 2 nappal végül megkaptuk a kedvezményt, illetve a ház eladója kapta meg, akitől személyesen vettük át a kézpénzt (-20 e tranzakció)J Ebből a pénzből aztán lett egy konyhánk, és kifizettük a szakemberek maradék bérét. Még szerettünk volna mást is, de a pénz hamarabb elfogyott, mint gondoltuk, azért köszönjük az államnak nagylelkű adományát!

Azóta eltelt két hónap. Jön a telefon. A lakóhelyünk szerinti bankfiók ügyintézője kéri, hogy menjek be hozzájuk, ugyanis elrontotta a könyvelését annak a helyszíni szemlének, amelyiket először ő rendelt meg, és amelynek az összegét ő emelte le a számlámról. Kéri, hogy egy magasabb összeget, illetve a kettőnek a különbözetét fizessem be neki, mert most került az ügy a jelzálogbankhoz Budapestre, és ők vették észre a hibát. Közlöm vele, hogy szerintem az ügyfelét nem kötelezheti arra, hogy a CSOK pozitív elbírálása és folyósítása után két hónappal fizessen be egy olyan összeget, amiről eddig szó sem volt, és ami nem az ő hibájából adódóan nem került befizetésre. Mire azt válaszolja többek között, hogy akkor leemelik az összeget a számlámról…

Hívtam az ügyvédem, aki szerint semmi jogi alapja nincs a követelésnek. Ha leemelik az összeget, mi feljelentést kezdeményezünk ellenük.

Tegnap, munkából hazaérve az ügyintéző levele várt otthon. Gondolta, ha nem értek a szép szóból, majd ő megmutatja, hogy tud írni is!?

Csakhogy: Rossz címre hivatkozva küldte el a felkéréstJ Ha már agyhalottként az OTP Bank ügyintézője vagyok, legalább a házszámot olvassam már le rendesen a papírokról!!!

Az átvirrasztott éjszakák, az idegeskedés, a kétségbeesés után most a sértettség segített abban, hogy leírjam történetünket. Rendkívül megalázónak és igazságtalannak érzem, ahogy ez utóbbi ügyben próbálnak ellenem eljárni. Jelenleg az ügy kimenetelét várom, abban bízva, hogy lezárása után az OTP Bank közelébe se kell többet mennem.